Hasonló témájú cikkeink

Otthoni munkák triesztben. Post navigation

Trieszt és Isztria irodalmáról. Szláv nyelv és irodalom. Sabladoski Klodiæ Antaltól, fordította Csopey László Isztria ethnographiai tekintetben minden kicsinysége mellett is egyik legérdekesebb tartománya az osztrák-magyar monarchiának. Két szláv és két román törzs töredéke lakja otthoni munkák triesztben kis tartományt úgy, a mint a népözön hatalmas árja, mely az előző századokban e félsziget mentén végighömpölygött és részben otthoni munkák triesztben is beömlött, egymás mellé helyezte, vagy otthoni munkák triesztben keresztűl-kasúl vetette őket.

Az utóbbiak a capodistriai politikai járásban, meg a voloscai politikai járás éjszak-nyugati részében laknak; a horvátok a voloscai járás többi részében, a capodistriai járás egy kis darabján, meg a mitterburgi járás legnagyobb részén, valamint Veglia szigetén vannak letelepedve, a többi járásokban pedig csaknem pusztán ők teszik a tartomány falusi népességét, a félsziget nyugati, déli és keleti oldalán a tengerig terjednek, Cherso, Lussin, Unie otthoni munkák triesztben Sansego szigeteken is honosak, és délre St.

Pénzt keresni tanulni keresni horvátok és szlovének közt nincs élesen megvont nyelvi határ, a mi természetes is két annyira rokon szomszéd törzsnél, melyek egymással szakadatlanúl kölcsönös érintkezésben vannak, hanem az egyik nyelvjárásból a másikba való átmenet annyira észrevétlen, hogy a szlovén, még ha messzire bement is már a horvátok közé, azt hiszi, hogy otthoni nyelvét hallja, csak hogy kissé zavarosan, és viszont a horvát nagyon hajlandó, hogy a szlovén falvakat a horvát nyelvterülethez csatolja, mert horvát szókkal és kifejezésekkel találkozik bennök.

Ha mégis nyelvi határt akarunk vonni a horvátok és szlovének közt, ezt legjobban azon vonal segítségével tehetjük, melyet a Dragonja mentén egészen a tengerig és e folyócska forrásától a csicsek Èièarija földjén át Podgrádig Castelnuovo húzunk akképen, hogy e helység még a szlovén területbe essék.

Az a népesség, mely a mondott határtól éjszakra lakik és a tartományt a Dragonja jobb partjáig lepi el, a szlovén törzshöz, ellenben a Dragonja bal partján lakók, meg ezeknek az odább dél felé tartózkodó szomszédaik a horvát törzshöz számítandók. A szlovének a szárazföld éjszaknyugati, a horvátok pedig éjszakkeleti, középső és déli részét, meg a quarnerói szigeteket foglalják el, amazok tehát a piranói és otthoni munkák triesztben járásban, meg a castelnuovói járás éjszaknyugati részében, emezek pedig az említett járások délkeleti részében és valamennyi többi járásban laknak.

Mint már jeleztük, az egyik oldalon az elsorolt helységek közűl egyesekben a nyelv nagyon hasonlít a túlsó oldal helységeinek nyelvéhez; a szlovén oldalon fekvő Krkavcében és a horvát részen fekvő Castelvenerében talán szakasztott egyforma a nyelv.

A horvátokat úgy mondott èakavacokra horvátúl többes számban èakavci és štokavacokra štokavci osztják a szerint, a mint a kérdő névmást mi?

otthoni munkák triesztben hogyan indítson kereskedési botot

Az isztriai horvátok èakavacok és csak a polai, meg a parenzói járás horvát lakosságának egy töredékét lehet a štokavacokhoz sorolni. A szlávok nagyobbára falvakban vegy egyes tanyákon laknak. Csak a tartomány keleti partján népesítik vagy kizárólag, vagy majdnem kizárólag a városokat és mezővárosokat Volosca és Abbazia [Opatija], Lovrava, Mošæeniceúgyszintén e parttól kissé belebb eső Kastav Castua helységet.

Az Isztria nyugati partján fekvő városokban, példáúl Muggiában, Capodistria, Isola, Pirano, Umago, Cittanova, Parenzo és Rovignóban, valamint a tartomány belsejének némely városaiban, így Buje Montonában, Dignanóban, Pinguentében Buzet és Portolén Oprtlje csak gyér számban vannak, vagy épen tippek munka otthonról is horvátok. Azonban az említett városok közűl némelyekben a lakosok előtt nem idegen a horvát vagy a szlovén szó, míg viszont az olasz nyelv területe az olasz városok területével a legtöbb esetben véget ér.

Hogy nyit majd ki Olaszország? - Olaszmamma

Albonában Labin és külső részeiben sok horvát lakik; Polában számuk az otthoni munkák triesztben lakosságnak közel egy negyedére rúg. Mitterburgban, Chersón, Lussingrandén Velo selo és Lussinpiccolóban Malo selo ők otthoni munkák triesztben a lakosság többségét.

A szlávok a VII. Erre vonatkozó behatóbb fejtegetés azonban nem tartozik e fejezetbe, melyben csupán annak a megállapításáról lehet szó, mennyiben vettek részt Isztria horvátjai és szlovénjei, valamint emezeknek a partvidék többi részén lakó otthoni munkák triesztben a horvát, illetőleg a szlovén irodalom fejlesztésében. És ez a résztvevés sem csekélynek, sem értéktelennek nem mondható, ha figyelembe veszszük lakó területök csekély terjedelmét és kevés számukat, valamint a mostoha körűlményeket, melyek közt letelepedésök óta éltek.

A horvát írott emlékek mélyen visszanyúlnak a középkorba. És valamint a kerszténység világossága művelődésterjesztő sugarait délkeletről árasztotta éjszak felé Európában, úgy a délkeletnek, a mai Isztria tartománynak jutott a dicsőség, hogy szlávjainak legrégibb írott emlékeit ő mutathassa föl. Akár azért, hogy a Quarnerónak és pompás öbleinek fölséges azurja, akár, hogy a többnyire derűlt, átlátszó ég, mely a tőle körűlvett szigetcsoportnak kábítólag szép képe fölött boltozódik, serkentőleg hatott a lakosokra, annyi tény, hogy e nép irodalmi dolgokban, nevezetesen a glagolit egyházi irodalomban igen korán mmk trading ag šveicarija és elismerést érdemlő munkásságot tanúsított.

Egy régi monda azt regéli, hogy maga az Isten írta Szent Cyrillnek az írásjegyeket e nyelv számára, mely a hangok bőségével mind a görög, mind a román, mind a germán nyelveket fölűlmúlja. Ha a glagolit irásmód nem épen Szent Jeromosnak tulajdonítandó is, mint feltalálónak, de azért mégis nagyon régi, a mennyiben Cyrill és Method szláv apostolok már csakugyan a glagolit betűket erődök kereskedési robotjai. A glagolit írás a quarnerói szigeteken otthoni munkák triesztben az isztriai félszigeten lakó szlávoknál a középkorban majdnem kizárólag, egyes helyeken pedig szinte a XVIII.

Némelyek szerint a második régibb írást, az úgy nevezett Cyrill-félét, nem Szent Cyrill, hanem Szent Methodnak egyik tanítványa, Szent Kelemen találta föl, a ki Simon bolgár czár tól ig idejében bolgár püspök volt. Mások akként otthoni munkák triesztben a dolgot, hogy a cyrill és a glagolit írás egy és ugyanaz, s az egyik úgy viszonylik a másikhoz, mint a nagy betűk a dűlt kicsinyekhez. A cyrill betűket használják még ma is az összes orthodox szlávok, míg a glagolit betűk használata a katholikus délszlávok egyházi életére szorítkozik.

Ugyanis VIII. János pápa A glagolit jegyű irodalom könnyebb áttekinthetése végett az illető íratok azon czélok szerint, a melyekre használtattak, a egyházi, még pedig katholikus és protestáns otthoni munkák triesztben, b világi művekre oszthatók föl. A legrégibb glagolit egyházi nyelvemlék, melylyel Veglia Krk szigete dicsekedhetik, az úgy nevezett Glagolita Clozianus.

Ez a X: század második, vagy a XI. Mikor a sziget utolsó ura, Frangipani János, Velenczében elhúnyt, és az említett kodexet aranynyal, ezüsttel ékített kötésétől megfosztották, egy részét a vegliai egyházmegye egyik papja, az A codex két füzetét Breisach Marquart lovagnak, Zsigmond főherczeg velenczei követének és a Tirolban Kufstein közelében fekvő Maria-Stein uradalom tulajdonosának ajándékozta.

Breisach halála után az uradalom előbb Schnurff grófra, majd a trienti Cloz Páris grófra szállott, kiről aztán a codex a nevét kapta. Kopitar Bertalan szláv nyelvtudós e régi glagolit irodalmi emléket A codex tizenkét pergamen lapon görög egyházi atyáktól való négy egyházi beszéd fordítását tartalmazta, ú. Ugyanezen nyelvemléknek egy töredékére később Resch, volt innsbrucki tanár, hagyatékában akadtak rá, melyet Miklosich Ferencz tanár Bécsben, ban, szintén cyrill betűkkel tett közzé.

Hol és hogyan tűntek el e glagolit mű többi részei, senki meg nem mondhatja.

A glagolit írás, mint említettük, a régi századokban otthoni munkák triesztben Quarneró szigetein igen el volt terjedve, és még mai nap is sok glagolit kézirat található e szigeteken. Mindenekelőtt említendő a Veglia szigetén lévő vrbeniki templom hat glagolit kézirata, a melyek közűl kettő missale, pompás initialékkal díszítve, mint az ide mellékelt hasonmáson látható, és négy breviarium.

Az egyik missale ból, a másik ból való; a breviariumok a XIV. Ezeken a kéziratokon kivűl van még e templomnak egy breviarium-töredéke, mely állítólag a XII. Ugyanezen évszázadbeli egyházi irat-töredékek vannak Petris vegliai kanonok birtokában, melyekből egyet Berèiæ János ben Prágában kiadott ó-szlovén olvasókönyvébe is fölvett.

A Veglia szigeti Vrbeniken kivűl Castelmuschiónak Omišalj és Dobrinjnak is voltak glagolit missaléi, melyeket később Rómába a propaganda könyvtárába szállítottak. Az egyiket ben, a másikat és közt írták. Efféle egyházi kézíratok az isztriai félszigeten szintén el voltak terjedve. Így a bécsi udvari könyvtárban egy ik évben készűlt zsoltár saltir magyarázat van, melyet a Mitterburg melletti Lindarba való Frasiæ Péter pap írt, és van egy missale, melyet Lajos magyar király egyik lovagja otthoni munkák triesztben vitezNovak Kenéz, ban írt s melyet ben a nuglai Szent Ilona és Szent Péter temploma számára szereztek meg.

Az említett kézíratok kora, továbbá az a körűlmény, hogy glagolit evangelium, az úgy nevezett Texte du sacre volt az, melyre a franczia királyok Rheimsban koronázási esküt tettek, mindez eléggé alkalmas arra, hogy a glagolit írásnak kivívja a nagyrabecsűlést, a mint hogy IV.

Incze pápa ban ismételten megerősítette a glagolit könyveknek az isteni tiszteleten való használatát. Nagyon természetes tehát, hogy csakhamar a könyvnyomtatás föltalálása után glagolit nyomdákat állítottak. Az első Velenczében keletkezett. Ugyanis a szerb és bosnyák hatalom bukása és e tartományoknak a törököktől való leigázása után Velencze lett mintegy középpontjává a szerb-horvát művészeti és tudományos törekvéseknek. Már harmincz esztendővel a könyvnyomtatás föltalálása után, ban, igen szép és otthoni munkák triesztben nyomással, valószínűleg Velenczében, elkészűlt az első glagolit könyv, a Missale romanum glagoliticum, melynek egy majdnem teljes ép példánya Trieszt közelében a ricmanjei templom birtokában van.

Ki rendezte sajtó alá e könyvet, kinek a költségén nyomtatták, nem lehet megállapítani abból a vörös és fekete nyomású szép példányból sem, mely a zágrábi egyetemi könyvtár dísze. A missale több kiadást ért; második kiadása Bedrièiæ Silvester főesperes és püspök-helyettes buzdításával ben Zenggben jelent meg. Ámde e kiadásból egyetlen ép példány sem maradt az utókorra.

A harmadik kiadást a Modrušába való Pál, ferenczrendi szerzetes, ban Velenczében, Bindoni Ferencz és Passino Mafio betűivel rendezte sajtó alá. Utóbb kiadták ugyanazt ben Fiuméban; ebből egy példány megvan az ottani kapuczinus kolostor könyvtárában; egyéb kiadásai jelentek meg továbbá Rómában ben, ban és ben a de propaganda fide intézetében.

Az iki kiadásnak igen szép és ép példánya maradt az isztriai szláv és egyházügy terén nagy érdemű, előbb parenzói és polai, később trieszti és capodistriai püspöknek, a boldogúlt Dobrila Györgynek hagyatékában; czíme: Missale Romanum slavonico idiomate, jussu S.

Urbani octavi, editum Romae, typis et impensis Sac, Congr.

Állás Olaszország (16 db új állásajánlat)

A castuai templom birtokában két glagolit missale van, melyek közűl egyik példány ép, másik pedig kissé hiányos. Az egyik ban, a másik ben készűlt. A beršeci, krkavcei és tari torrei templomoknak is sok glagolit egyházi könyvök van.

Isztria belsejében, úgy szólván, minden templomban vannak úgy nevezett schiavetti-k, azaz latin betűkkel nyomtatott, régibb horvát nyelvű kivonatok a római katholikus missale azon részeiből, melyeket isteni tiszteleten énekelni szoktak.

otthoni munkák triesztben állásajánlatok a casa taranto tól

A parenzói otthoni munkák triesztben levő St. Lorenzo del pasenaticói templomban van egy arabeszkekkel díszített igen szép példány, melyet ben Velenczében nyomtattak. Az említett templomban levő másik példány ben Fiuméban készűlt. Az ik évi jellemző schiavetto-nak új kiadásai közt ez az utolsó. Tíz évvel az első glagolit könyv nyomtatása után, vagyis ban készűlt Thoresanis András nyomdájában Velenczében otthoni munkák triesztben első cyrill betűs könyv; breviarium èasoslov volt ez, melyből azonban, fájdalom, egyetlen példány sem maradt fenn.

A könyv végéről kitűnik, hogy e kiadást Bernard spalatói szerzetes rendezte, még pedig gót betűkkel. E kiadást különösen tiszta és egyszerű nyelve jellemzi, ezért a legfontosabb horvát nyelvemlékekhez kell sorolnunk. A nyelvfejlődés ismeretére kora miatt nagyon fontos a csupán 36 kis nyolczadrétű lapra terjedő, vrbeniki Blažiloviæ Jakabtól latinból a èakavac tájszólásra fordított és Velenczében ban kiadott gyónt bűnök jegyzéke, a melyből Ivanèiæ ferenczrendi egy példányt talált egy glagolit kézírati codexhez fűzve, s mely jelenleg Milcetiæ fiumei tanár birtokában van.

A glagolit nyomtatványok a XII. Elmondhatni, hogy a horvátok írásbeli közlekedésének ez időben a glagolit írás volt ez egyedűli eszköze. Különösen a ferenczrendiek és a benczések ápolták ezt nagy szeretettel. Még pezsgőbb élet kezdődött az egyházi irodalomban a reformáczió idején, melynek Isztriában három kiváló képviselője volt, ú. Kelemen idejében ban és III. Pál alatt ben, hogy a Luther Márton reformátori működése következtében támadt vallási viszályokat lecsillapítsa.

Luther Mártonnal ik évi deczember havában találkozott Wittenbergben. Visszatérvén Németországból, modruši, később capodistriai püspökké lett. Az országgyűlés föloszlatása után Rómába ment, azonban nem kapta meg az óhajtott bibornokságot, mert gyanúba fogták, hogy a protestánsokkal egyet ért. E minőségében a bibliának szlovén és horvát nyelven való kiadását szorgalmazta abban a reményben, hogy e réven a délszlávokat a protestantismushoz terelheti.

A szlovén és horvát tartományokból való, protestánssá lett menekűltek nagy része ő köréje csoportosúlt. Ezek közt kiváló helyet foglalt el az isztriai Consul István, mint bibliafordító, és egész sereg egyházi mű szerzője. Consul Pinguentében a trieszti egyházmegyében született; ugyanoda hogyan lehet gyorsabban pénzt keresni egy hallgató számára meg papnak is.

Minthogy a pinguentei templomban a glagolit könyveket használták, azért ez írást ifjúságától kezdve ismerte, a mi későbbi munkásságára nézve rendkivűl kedvező volt. Mikor az ik évtől ig terjedő időben Vergerius Pál capodistriai és Jožefiæ Ferencz trieszti püspököt letették, Consul István, mint Luther tanainak híve, szintén elhagyta Isztriát.

otthoni munkák triesztben valódi tanfolyamok ahol pénzt lehet keresni az interneten

Mint pap és tanító tíz évig élt Németország különböző helyein; végre Vergerius Pál ajánlatára Kristóf württembergi herczeg fogta pártját. Consul is Urachba vonúlt, honnét Ungnad János Nürnbergbe küldötte, hogy felügyeljen ama glagolit betűk készítésére, melyeket Punzenschneider Hartvich János és Auer Simon öntötték.

A betűk ban elkészűltek s a horvát művek nyomtatása nyomban elkezdődhetett. A nürnbergi mesterek Consul István és Dalmatin Antal felügyelete alatt ben Urachban cyrill betűket is öntöttek, s ettől kezdve glagolit és cyrill betűs könyveket is lehetett nyomtatni. Consul István a nyomdát báró Ungnad megbizásából ben Tübingába tétette át.

Szennyezett, konténeres szállításra alkalmatlan területet vett a magyar kormány Triesztben

Dalmatin Antallal együtt négy vallásos tartalmú könyv nyomtatását intézte. E művek közűl egyet Ungnad I. Ferdinánd császár fiának, Miksa főherczegnek, küldött és nyomdájának további fentartására forintnyi segítséget kapott tőle. Consul István és Dalmatin ben nyolcz könyvet fejeztek be, melyek közűl hat glagolit és kettő cyrill betűkkel jelent meg Tübingában. Forex befektetési savanyú horvát irodalomra nézve legfontosabb ezek közűl az újtestamentom első részének horvát nyelvű fordítása, mely 2.

Az említett nyolcz munka után ban más hét könyv következett, nevezetesen négy glagolit és három cyrill betűs; amazok közt van az újtestamentom második részének, emezek közt pedig első és második részének fordítása. Azonban, mikor Ungnad báró ik év deczemberében Csehországba utaztában elhúnyt, a szláv könyvek fordítása és nyomtatása is fennakadt.

Medúzaszőnyeg borítja a trieszti kikötőt – videó

Consul Istvánnak későbbi sorsa ismeretlen. A bibliának ő tőle való horvát fordítása nem jelenvén meg nyomtatásban, fájdalom, elveszett. Jóllehet Isztriában Luther tanainak más hívei is voltak, tartós sikert még sem aratott a délszláv tartományokban az a mozgalom, melyet Vergerius kezdett és Consul István minden erejének megfeszítésével támogatott.

A tübingai és urachi glagolit és cyrill betűs nyomdák Ungnad halála után abbahagyták a munkát s a glagolit és cyrill betűket, nyilván Krajna rendeinek kérésére, Laibachba, onnan pedig a kormány rendeletére Gráczba szállították. Glaviniæ Ferencz, a ferenczrendiek tartományi feje, ki Canfanaróban Isztriában született és horvát egyházi könyveket glagolit betűkkel szándékozott kiadni, ban elkérte II. Ferdinánd császártól az említett nyomda-készletet s Fiumébe vitette, hol olyan glagolit nyomdát akart felállítani, a milyen ban már volt is ottan.

Mihelyt ezt meghallotta Marnaviæ Tamás János, a ki a glagolit könyvek készítését elleste, rávette a római propagandát, hogy a betűket II. Ferdinándtól magának kérje el. A császár otthoni munka verbania a kérést és újra elajándékozta a már egyszer másnak adományozott betűket.

Glaviniæ kénytelen volt a betűket otthoni munkák triesztben Levakoviæ Rafael útján Rómába küldetni. E betűkkel később Rómában több glagolit könyvet készítettek.

otthoni munkák triesztben vételi opció a pénzben

Mint említettük, a glagolit szerkönyvű isteni tisztelet a XIV. Stratico Domokos cittanovai püspök ban ajánlotta a szerzeteseknek, hogy buzgón ápolják a glagolit írást, és ben Momianóban megtörtént, hogy Burin, az ottani župán, arra kérte Leoni cittanovai püspököt, tiltsa meg Brajkoviæ papnak, hogy vasárnapokon latinúl olvassa a misét.

Ámde azon kedvezés mellett is, melyben a glagolit írást Isztriában II. HadrianVIII. JánosIV. Incze —VIII.

Orbán tól iga Collegium de propaganda fide alapítója, és XIV. Benedek pápák részesítették, heves ellenzői is akadtak oly annyira, hogy ma az isztriai száraz földön sokkal csekélyebb területre van szorítva. A glagolit írás nem szorítkozott csupán az egyházra, hanem kiterjedt a jogi és történeti iratokra, rendeletekre, végrendeletekre és fölírásokra is.